Tovább a tesztautóra.

Formaontó – Toyota Avensis teszt

Írta: Szeifert Richard 2016-03-17 19:00:01

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a Toyota Avensis nem egetverő formavilágával hódította meg vevőit. A legújabb frissítés óta azonban már többen megfordulnak utána az utcán. És nem csak emiatt a különleges, barna fényezés miatt

Igazi Jolly Joker a Toyota Avensis a középkategóriában. Értéktartása példás, ahogyan megbízhatósága is megkérdőjelezhetetlen. Nem igazán látni út szélén ácsingózó Avensist. Mégis a világ egyik legunalmasabb autója. És nem azért, mert mindig beindul és elvisz minket akárhova.


Nekem első generációs, 2 literes benzinmotoros Toyota Avensisem volt, ráadásul gyári sport futóműves. Szóval, ha kellett lépett és ha azt akartam, nagyokat szerpentin autóztam vele – nyilván a testes kasztni és az erőforrás tudásának keretei között. Először nem értettem a korábbi kritikát, miszerint „szürke autó” az Avensis, de az együtt töltött egy év alatt kiderült számomra, mire is gondolnak az újságírók.


Az Avensis ismét csak megújult, nem beszélhetünk új generációról. Kicsit ellentmondás, főleg, hogy pár éve már olvashattunk az „Új” Avensisről, de a Toyota szakemberei szerint most lett az igazi ez a nemzedék. Azt hiszem ezzel felesleges is vitatkozni, a forma egyértelműen dögös, bár az új Aurisról már ismerős minden. Belül viszont valami döbbenet, mekkorát változott az autó!


Nem szeretek formai dolgokat elemezgetni, de amit a belső építészek műveltek, le a kalappal. Nyoma sincs az elődök józan, kimért formáinak, minden ív és gomb egyenesen vonzza a szemet. A számlapok is jópofák lettek, végre nem a F80-as évek japán autóit idéző mutatók és egységek vannak előttünk – itt végre elhisszük, hogy ez az egyik legújabb Toyota.


Ha már eleget csámcsogtunk a szemünkkel belül, jöhetnek az egyéb érzékszervek. A bőr roppant kellemes az ülésen, a volánra ugyancsak jutott a nemesebb anyagból, ráadásul nem is az izzasztós fajtából való, mint egyes márkáknál. Nem nehéz beállítani semmit sem, annak ellenére, hogy a kormányt például nem lehet eléggé mélyre süllyeszteni.


Tudom, egy kicsit többet időztem a belsőnél, de egykori Avensis tulajként egyszerűen egyik ámulatból a másikba estem. Persze bennem is felvetődött, hogy a korábbi vásárlók vajon mit szólnak ehhez? Hiszen nyilván meg voltak elégedve a formai sajátosságokkal, egyebek mellett ezért is döntöttek az Avensis mellett. Vajon józan ész helyett dönthet a szív is? Szerintem itt az idő, hogy igen. Ezentúl ugyanis már nem lehet feltűnés nélkül elhaladni sehol sem ezzel az autóval.


A frissítéssel együtt új színeket is kutyultak, és természetesen néhány pofásabb görgő is kerülhet az autóra, ha a leendő vevő rábök. A legfontosabb újítás azonban a Toyota Safety Sense rendszer megjelenése, ami tulajdonképpen a sofőr helyett oldja meg a cinkes szitukat. Figyeli, hogy indexel-e sávváltáskor, kezeli a reflektort és a jelzőtáblákat is megmutatja a központi kijelzőn. De olyannyira biztosra megy ez a kütyü, hogy még meg is állítja az autót, ha esetleg a bal egyben elmélázna a vezető.


A motorok is frissültek természetesen, mindegyik tisztább és takarékosabb lett. A leglényegesebb változás azonban dízelfronton történt, ugyanis mindkét gázolajos erőforrás a BMW-től jött. Hagyok egy kis időt gondolkodni, mert nekem is ez volt az első reakcióm. Addig befejezem az eredeti gondolatom az unalmas elődökről.


A legnagyobb problémám tényleg az volt az Avensisemmel, hogy egyszerűen steril volt a vezetése. Semmi érzelmekre ható reakció, mindig minden ugyanúgy történt. Hangsúlyozom, nem az zavart, hogy tökéletesen működött és egyszer sem hagyott cserben. Egyszerűen semmilyen érzelmet nem váltott ki belőlem, ha beültem, vagy amikor hajtottam. Tudom, sokan nem foglalkoznak ilyen dolgokkal, de nekem fontos. Éppen ezért lettem olyan lelkes az új Avensistől.


Azt mondjuk nem értettem, miért kellett a BMW-től beszerezni a dízelmotorokat, hiszen a Toyotának már volt bevált öngyulladósa. De ilyen az együttműködés, mindenki beleteszi a közösbe bizonyos dolgait, aztán majd évekkel később kiderül, volt-e értelme az egésznek. Az első méterek után mondjuk még nem voltam benne biztos, hogy ez jó ötlet volt, de aztán a közösen legyűrt kilométerek után hamarosan rájöttem, nincs rossz helyen az a bajor erőforrás.


Hidegen sem tolakodó, de egyértelműen beazonosítható hangja van a BMW eredetű öngyulladósnak. Ám mivel a Toyota mérnökei alaposan nekifeküdtek a zajszigetelésnek, belül szinte alig hallható a jellegzetes alapjárati mormogás. Érdekes, hogy húzatáskor sem erősödik fel túlságosan a motor zaja, elég nehéz lenne fül alapján váltogatni. Ahogy a modern gázolajosok többsége, ez az erőforrás is hosszasan fűti magát, még jóval elindulás után sem mozdul a vízhőfokmérő mutatója. Pedig jó lenne, ha hamarabb melegedne, ugyanis meglepően rugalmassá teszi az Avensist ez a 143 lóerős, 2 literes turbódízel.


Ha kivárjuk azt a szűk 15-20 percet, utána elég nagy önbizalommal vághatunk neki a forgalmi szituációknak. Igaz, extrém alacsony fordulaton kissé kényelmetlenül érzi magát az erőforrás, de aztán olyan 1800 környékétől meglódul. Nem tart sokáig a tűzijáték, mert körülbelül 3500-as fordulat magasságában érezhetően alábbhagy a lelkesedés. Ám ha ügyesen gangolgatunk és mindig abban a bizonyos tartományban járatjuk a motort, elég gyorsan mozoghat a kilométeróra.


Nyílván a hajtásnak itt nincs nagy ára, hiszen a gyár is 4,5 literes átlagot ad meg, szóval nem is kell figyelni a jobb lábunkra nagyon. És valóban, 5,9 litert mutatott a fedélzeti computer, a tankoláskor pedig 5,78 liter jött ki. De ha valaki mégis a decikre hajt, akkor 5 liter környékére simán leviheti a fogyasztást, ám mivel nagyon lelkes ez a dízelmotor, én nem bírtam ki, hogy ne előzgessek.


A váltó szerencsére japánosan precíz szerkezet, ráadásul elég rövid a kapcsolási út. A kuplung pedig annyira könnyű, mintha csak egy kis benzines erőforráshoz csatlakozna, nem pedig egy 320 Nm forgatónyomatékú erőműhöz. A futómű meglepően feszesre hangolt, de ebben valószínűleg a méretes papucsoknak is nagy szerepe van. A megálláshoz szükséges erőt pedig nagyon jól érzékelhetően lehet adagolni – garantáltan nincs bólogatós fékezés.


No de hol lehet a bibi? Tökélyre fejlesztették végre az Avensist, hogy még a legkényesebb ügyfelek is beleszeressenek egyből? Nos, apróságok azért maradtak. Az egyik a pedálrend – a gáz és a fék között túl nagy lépcső van, szó szerint nekimegy a lábunk a fékpedálnak, ha nem emeljük fel eléggé. Az ajtón a behúzó pedig nem is kerülhetett volna rosszabb helyre, e miatt ugyanis kisebb tornamutatvány kell az ablakok mozgatásához. A szűk csomagtérnyílásra viszont sokáig két jó megoldása is volt a Toyotának, mára csak egy maradt: a kombi változat.


Szerintem nagyon ütős lett az új Avensis. Végre van benne egy kis szikra, ami elég sokáig hiányzott belőle. Nyilván a minőségi dolgokra az évek adnak majd választ, és itt elsősorban a motor hosszútávú megbízhatóságára gondolok. A többivel szerintem nem lesz gond. Ha ilyen lett volna már az első nemzedék is, biztosan nem adom el az autómat.

Műszaki adatok: Toyota Avensis 2.0 D-4D Executive

Motor - 1995 cm³, 143 LE/4.000min, 320 Nm/1750-2.250min,
Méretek - hosszúság: 4750mm, szélesség: 1810mm, magasság: 1480mm, tengelytáv: 2700mm
csomagtér: 509 l/1609l, üzemanyagtartály: 60l,
Menetkész tömeg: 1460kg, megengedett össztömeg: 2100kg


Végsebesség: 200km/h, gyorsulás (0-100 km/h): 9,5 s
Fogyasztás városban (l/100 km): 5,7; fogyasztás városon kívül (l/100 km): 3,8; kombinált fogyasztás (l/100 km): 4,5; kombinált szén-dioxid kibocsátás (g/km): 119; tesztfogyasztás (l/100 km): 5,9; környezetvédelmi besorolás: EURO6
Alapár: 6.560.000 Ft (1.6 Valvematic Live); tesztelt modell alapára: 9.590.000 Ft (2.0 D-4D Executive)

- még több (részlet)kép a jobb oldalon a Képgalériában!



Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!


Kép csatolása Videó csatolása
Ajánlott cikkekX
  • A Honda vezetést segítő asszisztenst mutatott be

    A CES2017 kiállításon mutatták be a Honda új fejlesztéseit. A technikai fejlesztéseknek hála, már motorozni sem kell tudni tökéletesen... A sajtóközleményt ezúttal változatlan formában közöljük

  • Alfa Romeo Giulia teszt és Playmate csemegék

    Hátsókerekes Alfával nyertem versenyt úgy, hogy most voltam életem első ilyen rendezvényén! :)

  • Egyedi DS modellek jönnek

    A DS a Párizsi Autószalonon mutatja be új szolgáltatását, amelynek keretében az ügyfelek teljesen az igényeikhez igazíthatják DS-ük külső és belső megjelenését

  • A nap videója: GYMKHANA NINE - Block új filmje

    2016 nagy év volt a Hoonigan Racing Division és Ken Block számára, aki az idei év már második Gymkhana videóját készítette el

  • Kombiterem - Ford Focus ST kombi TDCi teszt

    Óriási megtiszteltetés, ha elsőként kapunk meg egy tesztautót. Én azonban legalább ennyire örültem annak, hogy a Ford Focus ST-t az utolsó körére vihettem el. Így legalább az is kiderült, mennyire bírja a nyüstölést a sportverzió. Volt meglepetés.

www.tesztauto.hu / 185.80.49.31