Tovább a tesztautóra.

Volvo V60 Plug In Hybrid menetpróba

Írta: Bolla György 2013-02-12 13:00:01

Itthon egyelőre nem kapható, de ha meg is lehetne venni, akkor sem lenne valami gyakori, lévén igen borsos árú portéka. A Volvo hibrid kombija mégis szót érdemel: a svédek ebben sem a többieket utánozták.

Több, mint húsz éve már, hogy Skandináviában jártam. Akkor a családi autós túra egészen a norvégiai Nordkappig jutott, ami Európa legészakibb pontjához méltón bőven a Sarkkörön túl van. Ez azonban egy augusztusban történt, most meg februárt írunk: hiába van a svédországi Kall település több mint ezer kilométerrel délebbre, így is a legészakibb élmény, amiben valaha részem volt. Itt nem sóznak, hanem szöges gumit tesznek fel a helyiek, és csak kotorják az utakat. Erre a fagyott csodavidékre invitált minket a Volvo, hogy kipróbáljunk egyszerre két újdonságot is: a négykerék-hajtással szerelt V40 Cross Country-t és a hidegre alaposan felkészített V60 Plug-In Hybridet.



A hibrid V60 kifejezetten izgalmas autó, nem véletlen, hogy akkora a kereslet rá nyugaton, hogy nem futja a gyártási kapacitásból olyan piacokra, mint a miénk. Az alapvető felépítése igazából nem is egyedi, ugyanis a Volvo úgy épített hibridet, mint a franciák: előre sima dízelmotor került, és azzal csak kábellel összekötve, a csomagtartó alá rakták a delejes berendezéseket. Nekem egyébként tetszik a PSA rendszere, amiről részletesebben a Peugeot RXH-nál írtunk, de azt kell mondjam, a Volvo sokkal jobban kitalálta, hogyan lesz ez jó. És mivel ez az egész autó lényege, akkor most röviden be is mutatnám, miről beszélünk.



A Toyota és a Honda hibridjeiben, illetve az Opel Amperában is igaz, hogy bár két motor van, valójában mindkettő ugyanannak az egy hajtásnak a része – egyedül a Lexus RX esetében használták ki, hogy két motorral kardán nélkül lehet 4x4-et csinálni. A PSA, és most a Volvo is ezen az elven épít hibridet, ráadásul annyiban tovább viszik, hogy egy SUV-nál kisebb helyre zsúfolják a technikát. Ennek a megoldásnak alapvető különbsége mondjuk a Prius-féle metódushoz képest, hogy a belső égésű motor nem tud közvetlenül a villanymotor megtekerésével töltést biztosítani, viszont a kerekeket hagyományos módon hajtja. Éppen ezért került dízel a kocsi orrába: míg a Prius Atkinson ciklusú motorja elsősorban az áramfejlesztéshez ideális fordulaton érzi jól magát, addig itt közvetlenül a hajtásban kell részt vennie a pöfögőnek, amit egy dízel jobban old meg, mint az Atkinson motor. Tehát valójában annyi történik, hogy egy önállóan is kiváló elsőkerekes dízel kombi kap egy kiegészítő motort a hátsó tengelyre, amellyel négykerék-hajtás, illetve tisztább üzem érhető el. Látni kell azonban, hogy ez nagyon veszélyes játék: a hibrid rendszer több száz kiló plusz tömeg, így nagyon jónak kell lennie, hogy kevesebbet fogyasszon, mint a sima dízel. A Peugeot ezt nem tudta megoldani: az Autómánia saját mérései során a sima HDI 508 kevesebbet evett, mint a hibrid RXH. Ám a Volvo sokkal komolyabb autót épített, a V60 Plug-In Hybrid olyan sokat tud, hogy még azonos fogyasztással is jobb autó lenne a mezei V60 D5-nél.



A Volvo ütőkártyája, hogy nagyon karaj a kiegészítő elektromos hajtásrendszer. A villanymotor önmagában 70 lóerőt és 200Nm nyomatékot tud, ami ugyan kevesebb, mint amit a Prius Plug-in delejezője nyújt, de a kocsi mozgatására így is elég, és a Priusnál két és félszer nagyobb teljesítményű, 11,2kWh-s akkumulátorból kapja az áramot. Így teljes töltéssel indulva akár 50km is megtehető tisztán elektromosan, ráadásul ha nem padlógázzal gyorsítunk hegynek fel, 120km/h alatt nem kukorékol bele a dízelmotor. Egészen elképesztő élmény a havas-jeges svéd országúton csak a szöges gumi surrogása mellett 90-nel suhanni, és a nem teljes töltéssel indított V60 bírta is 25 kilométerig, lendületesen autózva, -14 fokban. A teljes töltést egyébként az egyszerű 6 amperes dugaljból 7,5 óra alatt érhetjük el, de erősebb árammal ez akár 3,5 órára levihető. 



A Volvo, ahogy az tőlük megszokott, nagyon ügyesen találta ki a kiegészítő funkciókat is. Például ha már úgyis be van dugva a kocsi, akkor okos telefonról távvezérelve működtethetjük a fűtést – meleg ülések, jégmentes ablakok, üzem-meleg dízel várhat minket akár a svéd télben is. A hajtásrendszer szokásos beállításain túl – Pure a tisztán elektromos, Hybrid a normál, Power az, amikor az összes lóerőt használni szeretnénk gyorsan menésre – van olyan is, ami az árammal spórol. Ilyenkor kizárólag a dízel hajt, sőt a nagy fogyasztókat, mint például légkondi kompresszor és a hátsóablakfűtés, le is kapcsolja a kocsi. Ez hatalmas okosság: hibridet jellemzően kertvárosban élők tartanak, ám a belvárosban igazán jó, ha van szufla az akksiban. Ez a funkció azért kell, hogy ne használjuk el az éjszaka megtankolt áramot míg odaérünk. És működik: miután kiautóztuk az akku tartalmát, erre átváltva visszatornászott 20km-re elegendő szuflát a rendszer, igaz, igyekeztem segíteni fékezgetéssel, ami forgalmasabb környéken nem működött volna.



De talán a legszebb az a V60-ban, hogy szemben gyakorlatilag az összes többi valódi hibriddel, ebben valahol mélyen egy sportkombit rejtettek el. Ott kezdődik, hogy erős öthengeres dízelt toltak a nóziba, a 215 lóerő és 400Nm nem viccel, ha kilométereket falnánk. Ott viszont megbicsaklik, hogy sima automatán keresztül hajtja az első kereket, ráadásul a Volvo biztonsági őrangyala, a DSTC nem kapcsolható ki, csak sport állást ismer. Ilyenkor nem fogja vissza a motor teljesítményét, tehát kipöröghetnek a kerekek, sőt csúszkálni is hagy a rendszer, de csak egy darabig. Ha a szenzorok úgy érzik, elvesztettük az irányítást, vagy mi elvesszük a gázt, akkor a bivalyerős fékek azonnal terelgetni kezdik a megbokrosodott ménest. Viszont az erős akkumulátor mellékhatása, hogy az elektromotor valódi tényező lehet, ahogy azt be is mutatták nekünk. A program részeként ugyanis letértünk a járt utakról, és kiautóztunk egy helyi tóra. Nincs ebben semmi meglepő: mivel a tavak méternél mélyebben is befagynak, arrafelé bevett szokás télen az úthálózat részévé tenni őket. És egy ilyen jégpályán annyira kicsi a tapadás, hogy végül mégis jól szórakoztam. A DSTC sport állásában összkerekesként is működik a jégtánc, de különösen akkor volt széles a mosolyom, amikor Pure állásban mentünk. Ilyenkor előbújik a tisztán elektromos, hátsókerekes sportkombi, és a bivaly akksi miatt ez most nem csak ígéret: amíg a DSTC engedi, addig bizony jöhet az ellenkormány, a finoman csúsztatva vett kanyarok, a balláb-fékkel ívre tett far. Itt tényleg van egy kis játéklehetőség, miközben zajnak nincs más, csak az elektronok surrogása. 



A V60 hibrid, a próbált felszereltséggel, a németországi árból kiindulva kb. 18 millió lenne itthon. Ez bizony szép summa, bár azt hozzá kell tenni, hogy a prémium autók árazása már csak ilyen sztratoszférikus. Például az ezzel összevethető Audi A4 3.0 V6 TDI Quattro DSG 14,5 millióról indul, amibe még kell a bőr, az állófűtés, a nagy zene, a navi, és még egy rakás egyéb méregdrágán adott extra, hogy megegyezzen a felszereltsége, ráadásul az Audi „csak” 245 lóerős. BMW 3-ból nincs is ilyen, mert a 330d Touring, ami egyébként 258 lovas, egyelőre nem kap X-Drive hajtást, ahogy a csak limuzinként elérhető, 306 lovas ActiveHybrid 3-as sem – ez utóbbi egyébként 15.795.000 Forint. A Mercedes C-ből van 4Matic-os nagydízel kombi, ám az 231 lóerős, míg a 265 lovas 350CDI csak hátsókerék-hajtással kapható – mindkét verzió 13.613.130 Forintos árról indul. Itt jegyezném meg, hogy a csillagosok alacsony induló ára igen becsapós – próbaképp specifikáltam egyet a Volvo szintjére, és sikerrel átlépte a 18 milliót. 



Szóval a hasonló kombik közt a lóerő-harcot a 285 lovas összteljesítményt adó Volvo nyeri, ami azért elég meleg, és bár nagyon átgondolt, drága és modern technológia van benne, ez gyakorlatilag nem okoz árkülönbséget az azonosan specifikált ellenfeleivel szemben. Ezt hívják úgy, hogy igencsak versenyképes ajánlat, innentől csak az a kérdés, tudnak-e eleget gyártani belőle, hogy kiszolgálják a nálunk szerencsésebb országokban tolongó vevőket.


Hozzászólások

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél Te az első!


Kép csatolása Videó csatolása
Ajánlott cikkekX
  • A Honda vezetést segítő asszisztenst mutatott be

    A CES2017 kiállításon mutatták be a Honda új fejlesztéseit. A technikai fejlesztéseknek hála, már motorozni sem kell tudni tökéletesen... A sajtóközleményt ezúttal változatlan formában közöljük

  • Alfa Romeo Giulia teszt és Playmate csemegék

    Hátsókerekes Alfával nyertem versenyt úgy, hogy most voltam életem első ilyen rendezvényén! :)

  • Egyedi DS modellek jönnek

    A DS a Párizsi Autószalonon mutatja be új szolgáltatását, amelynek keretében az ügyfelek teljesen az igényeikhez igazíthatják DS-ük külső és belső megjelenését

  • A nap videója: GYMKHANA NINE - Block új filmje

    2016 nagy év volt a Hoonigan Racing Division és Ken Block számára, aki az idei év már második Gymkhana videóját készítette el

  • Kombiterem - Ford Focus ST kombi TDCi teszt

    Óriási megtiszteltetés, ha elsőként kapunk meg egy tesztautót. Én azonban legalább ennyire örültem annak, hogy a Ford Focus ST-t az utolsó körére vihettem el. Így legalább az is kiderült, mennyire bírja a nyüstölést a sportverzió. Volt meglepetés.

www.tesztauto.hu / 185.80.49.31